A napokban duónk külső munkatársunkkal, Doctor Pepperrel kiegészülve felkereste a sokak által dicsért Hathi indiai büfét (többek között) tesztelési szándéktól vezérelve. A kék metró Forgách utcai megállójától indultunk el a Váci út bal oldalán az Árpád híd irányába, és balra a Frangepán utcán befordulva hamarosan (pár száz méter) feltűnt az objektum. Külsőre elég megtévesztő, autómosóra inkább emlékeztet, mint étteremre, legalábbis szürkületben. Belépve azonban friss festésű sárga falak fogadnak, jó állapotú székekkel, asztalokkal, szóval belülről a hely rendben van (beleértve a mellékhelyiséget is, ami ugye fontos szempont).
Miután szemrevételeztük az asztalunkon álló tálkát, melyben feltételezhetően édeskömény és kandiscukor keveréke figyelt - nem tudni, mi okból a cukor -, alaposan áttanulmányoztuk az étlapot.



A képet becherpig szívesrendelkezte nekünk.

A következőket rendeltük:

zöldséges pakora (sárgaborsóliszt-bundában sült zöldségek), vajas naan (lepénykenyér), fokhagymás naan, basmati rizs, 
chicken Hathi (mogyorós, pisztáciás csirke), zöldséges raita (zöldséges joghurt), palak paneer (spenót házisajttal), dhal makhani (indiai feketelencse),
gulab jamun (tejes labdák szirupban), burfi (indiai tejkaramella),
masala chai (indiai tea), mangó lassi (joghurtital  mangóval)

Mindehhez kértünk 3 extra tányért is, hogy svédasztalos jelleggel mindenki mindent megkóstolhasson. A hely büféjellegénél fogva senki ne lepődjön meg, hogy az evőeszközök és a tányérok is eldobható műanyagok és az adagok mérsékeltek, ahogy egyébként az árak is.

Összességében én elégedett voltam az ételekkel, gyenge pontnak a zöldséges pakorát mondanám, langyos-hideg volt és sótlan. A naan is lehetett volna picit sósabb, de alapvetően korrekt volt, szépen fénylett a vajtól és aprított petrezselyemmel volt felturbózva.
A legjobban a feketelencse fogott meg, isteni volt a fűszerezése, másnap is annyira kívántam, hogy muszáj volt indiait főznöm. A másik, amiért képes leszek visszatérni a helyre, a Gulab jamun nevezetű desszert, ami két diónyi daragombóc volt nagyon édes szirupba áztatva. Kívülről gusztán sötétbarna, belül lágyan omló, közepében pedig egy mandula a meglepetés.
Az italok közül a lassi hibátlan volt, a tea nekem kicsit semleges, több fűszert tettem volna bele.
Összességében a hely büfékategóriában nálam 10-es skálán 7 pontot érdemel.

Ennyit tőlem, jön Mamma véleménye:

Rég jártam Pesten indiai étteremben, így hajtott a kiváncsiság is, mert az angyalföldi elefánt nekem mégis csak egzotikus paradoxon. Néhány ételt élesben is ismerek – na ez most vagy előny, vagy hátrány, de jobb, ha előbbije is van az embernek.

A pakorát még az autentikus ételismeret teljes hiánya sem menthette volna meg: kár érte, hogy elég ízetlenre sikeredett, azt hiszem, ebből jócskán a tányéron maradt. A naan igazán jó volt, viszont nekem túl zsíros, úgy látszik, nem merték szárazon kisütni, ahogy azt kellene. De ezek felett elnéztünk, mert a mogyorós csirke igazán finom volt. Kerek, bár visszafogott íz, sajnos csak nyomokban csípős, de az utolsó csepp is elfogyott.
Kevésbé tündökölt a paneer, illetve azt szerettük, csak az őt körülfogó spenót mutatkozott gyengének.
A feketelencse is a szakácsot dícséri, ha mindig eltalálja, akkor még jövünk, de amiért tényleg érdemes újra idetévedni, az kétség kívül a mangó lassi. Telitalálat! Gulab jamunhoz még sosem volt szerencsém, szóval nincs mihez hasonlítanom, de az az érzésem, hogy Indiában csak tripla adag cukorral tudnának rá vendéget szerezni:-) Európai viszonyokhoz képest viszont biztos megállja a helyét, mifelénk az émelygős, indiai verzió lenne a kizáró ok. És már az is biztos, hogy megpróbáljuk otthon is előállítani.
Nekem nagyon hiányoztak a chutney-k, legalább egyet (!) tarthatnának az étlapon!

Konyha szempontjából jó választás a Hathi, ha nem kimondottan randis vacsorát terveztünk és szem előtt tartjuk a büféjelleget. Tiszta, korrekt hely, kedves emberekkel. Tizenhárom, közepes mennyiségű ételféleségért alig több, mint négyezret hagytunk ott, ennyiből kellemesen jól is lehet lakni.  
Nálam a 10-es listán mindent egybevéve: Hatos.

Mások a Hathiról:

Tékozló Homár
Kispadék
Anton Egon